Én speciel nem vagyok kifejezetten hajlamos a pattanások kialakulására az arcomon, mégis valahogy mindig jelen voltak velem ezek a kéretlen vendégek életem több fontosabb eseményén is. Hogy miért van tehetségük épp arra az időpontra előtörni az arcomon, amikor a legkevésbé van rá szüksége az embernek, hát azt a mai napig nem tudtam még megmagyarázni. Lehet ezt inkább Murphy-től kellene megkérdeznem. Mindenesetre, pubertás koromtól mostanáig rengeteg módszert kipróbáltam már a pörsenések visszaszorítása érdekében, több kevesebb sikerrel. Az évek meg a rutin sokat segített abban, hogy leredukáljam a ragyázott napok számát. De nézzük is, hogy mik voltak ezek a próbálkozások?
- Alaposan megmosom az arcom kemény szappannal, hogy jól kiszárítsam a pattanást. – Ez csak arra volt jó, hogy brutál módon kiszárítottam az arcom, mire az még zsírosabb lett és elkezdtek szaporodni a mitesszerek. Nem javaslom.
- Kinyomom a pattanást. – Talán a nyomás pillanatáig élvezetet adott, de amint megpillantottam a tátongó véres lyukat az arcomon rögtön megbántam az egészet. És persze utána újra megjelent a pattanás, csak méginkább elfertőződve. Szép kis hegek maradtak ezután. Ha jót akarsz magadnak, ezt semmiképp ne csináld!
- Fogkrémet nyomok a pattanásokra, megvárom, hogy megszáradjon, majd lemosom. – Semmi haszna nem volt, a fogkrém kicsípte az arcomat, de nem múlt el a pattanásom. Szóval ezt sem javaslom.
- Kinyomom, majd fülpucival teszek rá alkoholt, hogy lefertőtlenítsem. – Ezt többször is csináltam tizenévesként. Volt, hogy nem jött ki utána a pattanás, viszont megmaradt a var és a hegek. Plusz nem működött mindig, volt, hogy újrafertőződött az egész. Ráadásul, hiába igyekeztem csak a pattanás környékét lealkoholozni, mindig kiszárítottam a bőrömet. Ne tedd ezt magaddal!
- A jó öreg Bactroban kenőccsel lekezelem a pattanásos részeket. – Ez sokszor működött, viszont több hátránya is van: a Bactroban antibiotikum, vagyis drasztikus, kinyír minden jó bacit is az arcodon, mindig orvossal kell feliratni, és úgy tudom, hogy már egy ideje nem is kapható (de írjatok, ha tévedek).
- Arcmosás problémás bőrre való arclemosóval, majd tonik, szintén problémás bőrre ajánlott. – Sajnos, a klín end klír és társai termékek semmit nem értek. Semmi változást nem tapasztaltam, úgyhogy miután elhasználtam majd 1 flakont, nem vettem újra.
- Szódabikarbóna pakolás. – Konkrétan szétmarta az arcomat, gyorsan le is mostam, de így is sikerült kipirosodni. Ez nem kozmetikai célokra való, hanem sütés-főzésre. Pont.
- Mindenféle fertőtlenítő hatást állító illóolajak (teafaolaj és társai) – Jó illatuk van, de kipirosodtam és nem mulasztotta el a pattanásokat. Meghagytam a párologtatóba.
- Fokhagyma pakolás – Ha még szagoltatok igazán brutál fokhagymaszagú embert, na akkor az biztosan én voltam 😀 A pattanásokat persze ez sem tüntette el. Viszont több napig nem mentem társaságba.
- Almaborecet és társai tonikként használva. – Kipirosodtam, marta az arcomat, szóval le kellett mosnom. A pattanások nem múltak el.
- Jégkocka a pattanásra. – Sokan esküdtek rá, de én nem vettem észre változást. Lehet, hogy nem volt annyira piros a bőröm a pattanás körül, de a problémát nem szüntette meg.
Sok badarságot kipróbáltam, sok idő és utánaolvasás, tanulás kellett ahhoz, hogy tudjam azt, amit már ma tudok a hatékony pattanáskezelésről, de úgy érzem, hogy szükség volt megtapasztalni mindezt, hogy ki tudjam alakítani számomra megfelelő arcápolási rutint.